|
Témaindító hozzászólás
|
2006.05.30. 21:04 - |
 Kherberosz kisétált a vízhez az erdőből. A nap lement és ilyenkor érezte nyugodtabban magát nyílt helyeken.
Lehajolt és ivott.
Nagyon különösen érezte magát. Hosszú percek után döbbent rá, hogy a gazdája által említett "elanyátlanodott" hangulatban van és ezért érzi magát kellemetlenül. Nemrég ért ide, új a környezet, az egyetlen lény, akit ismert meg eltűnt és mindez nem tetszett neki!
De aztán összeszedte magát. Ő már nem kiscsikó, nem engedheti meg magának, hogy gyenge legyen!
Dobbantott, majd visszanézett az erdőbe. A vadak is ilyenkor járnak inni!
Itt tökéletes a hely a vadászatra! Felszállt egy ágra és lesbe állt. |
[27-8] [7-1]
- Ha Te mondod - mondta undorral.
Ez a lény láthatóan épp úgy iszonyodik tőle, mint mindenki más eddig. Nagyon elkeseredett. Oké, hogy a gazdája idehozta és rendszeres ellátmányt ad neki, de így hová lesz az izgalom és az erőnléte? El fog lustulni! És itt is épp olyan kirekesztett lesz, mint másutt!
Nekikeseredve elfordult a pegazustól és elrugaszkodott.
'Másra sincs szükségem, mint utasításokra...' gondolta a víz fölött suhanva. |
 -Akkor keress! -*vetette oda Hullócsillag a félsárkánynak, de hangja kissé megremegett, amint rájött, mire célzott az idegen.*
-Biztosra veszem, hogy még új vagy itt, és gondolom így nem is tudhatod, de... ezútón szeretnélek felvilágosítani, hogy ebben az erdőben mi nem bántunk más élőlényeket. Sem fajtánkbelieket, sem másokat... |
Kherberosz a másikra nézett szemből. Hagyta, hogy a szeme vörörsen felizzon és a pegazus alaposan megnézhesse teljes, hátborzongató alakját.
- Vadászom...- mondta mélyről jövő, hörgő hangon. Aztán elvicsorodott.
- Azaz...cska vadásztam volna...az őzekre....de úgy látszik új préda után kell néznem.....
Persze, ez esze ágában sem volt, hiszen a gazdája inkább parancsolta, mint tanácsolta, hogy másokat ne bántson, de dühös volt és meg akarta ijeszteni az idegent. |
*Hullócsillag riadtan kapta föl a fejét, mikor hirtelen elakadt a lélegzete a velőtrázó bömböléstől. Ami egyben azt is jelentette, hogy "elfelejtett" köhögni.
Gyorsan összeszedte magát, és a hang forrását keresve megpillantotta a sárkányszerű fenevadat, aki épp az inni érkező őzek felé tartott.
-Nee! -*kiáltotta a lénynek, elrúgta magát a talajtól és utánalendült. Még épp időben érte utól, s a levegőben félrelökre a bestiát. Az őzek riadtan szétugrottak a zajra.*
*Hullócsillag szemrehányóan meredt az idegenre.*
-Mit képzelsz, mégis mit csinálsz?! -*fölmedt rá dühösen.* |
Kherberosz figyelte a lényt és igyekezett behúzódni az ágak közé. Nem tudta mihez kezdjen ezzel a lénnyel. A találkát inkább mellőzte volna. a természetes ösztönt (megtámadni megevés céljából) elvetette, mert a gazdája azt tanácsolta, próbáljon beilleszkedni az itteniek közé. Így a vadászat a fél-fajtársaira kiesett.
Viszont Kherberosz a külseje miatt nem is kedvelt más mágikus lényeket. Így eltanácstalanodva ácsorgott az ágon.
Aztán új illat tört az orrába és minden mást elfelejtett....
Őzek! Őzek jöttek a parthoz. Kicsit lejjebb a vízparton már ki is jöttek a sűrűből!
Kherberosz pokolian éhes volt, így minden mást feledve elrúgta magát az ágtól, a fák fölött odarepült, majd óriási bömböléssel az őzekre vetette magát! |
*Hullócsillag elegánsan ért földen a folyó partján. Szépen összehajtogatta és oldalához simította szárnyait, mielőtt a vízpartra baktatott volna és lehajtotta volna fejét a folyó kristálytiszta vizéhez inni. Sokat repült ma, és nagyon kiszáradt, ezért gyorsan és mohón kortyolta a vizet. Eredmény: Hullócsillag derekasan félrenyelt. Heves köhögés fogta el és rázta megegész testét.*
~A fenébe!~*dühöngött magában, két köhögőroham között.* |
Kherberosz kisétált a vízhez az erdőből. A nap lement és ilyenkor érezte nyugodtabban magát nyílt helyeken.
Lehajolt és ivott.
Nagyon különösen érezte magát. Hosszú percek után döbbent rá, hogy a gazdája által említett "elanyátlanodott" hangulatban van és ezért érzi magát kellemetlenül. Nemrég ért ide, új a környezet, az egyetlen lény, akit ismert meg eltűnt és mindez nem tetszett neki!
De aztán összeszedte magát. Ő már nem kiscsikó, nem engedheti meg magának, hogy gyenge legyen!
Dobbantott, majd visszanézett az erdőbe. A vadak is ilyenkor járnak inni!
Itt tökéletes a hely a vadászatra! Felszállt egy ágra és lesbe állt. |
[27-8] [7-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Kherberosz kisétált a vízhez az erdőből. A nap lement és ilyenkor érezte nyugodtabban magát nyílt helyeken.
-Akkor keress! -*vetette oda Hullócsillag a félsárkánynak, de hangja kissé megremegett, amint rájött, mire célzott az idegen.*