|
Témaindító hozzászólás
|
2006.04.01. 18:03 - |
 *Csodapatkó halkan földetért a patak mellett, oldalán csikajával (Csillagszárnnyal). A repüléstől megszomjazott. Ahogy leért a földre, a fák levelei susogni kezdtek. Csodapatkó néhány percig fürkészte a tájat. Két dolgot ellenőrzött:
- vannak-e a közelben emberek
- vagy esetleg unikornisok, pegazusok.
Senkit sem látott. Síri csönd volt... Mivel semmi veszélyeset nem hallot, odament a patakhoz, hogy friss vizével oltsa szomját.
A kiscsikó mindig szorosan mellette maradt. Érezte, hogy valami nincs rendben...* |
[9-1]
 *Szabadesés döbbenten bámulta Herceget. Mikor a fehér pegazus kitátotta éles fogakkal teli száját, Szabadesés kis híján lezuhant a földre... még jó, hogy magához, a zuhanáshoz hozzá volt szokva. Szélsebesen követte Herceget, és tudta, merre tart.*~Figyelmeztetnem kellene a többieket! Ők nem tudnak Herceg átváltozásáról... De Herceget sem téveszthetem szem elől! Most mit tegyek?! ~*Szabadesés kétségek között, magában vívódva végül mégiscsak Herceg követése mellett döntött.* ~Előbb vagy utóbb úgyis a Kis Tisztáson kötök majd ki... ~*gondolta magában Szabadesés, és hófehér szárnyaival vitorlázva a szél hátán, Herceg után repült.* |
 *Herceg -sötét alakjában- lihegve ízlelgette az ami méég fehér alakja szájában volt.*-Fű!?-*ordította fura félelmetes, de egy kicsit rekedt hangon. A fűcsomó amit kóstolgatott nagyon nem ízlett neki, mivel húsevővé vált. Kiköpte. Felnézett, de nem látott semmi mást, csak az eget. Felágaskodott nagy fogakkal teli száját kinyitotta és nyerített egy óriásit. Elkezdett futni, mintha semmit nem látna. Vágtatott a patak mentén ennivalót keresve. Majd megunta a keresgélést és olyan helyre ment ahol tudta, hogy vannak. A Kis Tisztásra.*
|
*Csodapatkó és Csillagszárny követte Hullócsillagot.*
|
| -Hmmm. -*Szabadesés komor pillantással nézett le a patak partján álldogáló Hercegre. A csődörrel tényleg nem volt valami rendben. Szabadesés gonoszságot és sötétséget érzett a pegazus csődör körül. Összeszűkült szemmel figyelte a jelenséget. Azután komoly pillantást váltott Hullócsillaggal. Húgával szavak nélkül is megértették egymást. Hullócsillag Csodapatkó és Csillagszárny mellett maradva elindult, és lassan odébb terelgette a két pegazust. Még egy utolsó aggódó pillantást küldött bátyja felé, majd Hullócsillag végleg Csodapatkóék felé fordult.* -Gyertek. -*suttogta Hullócsillag a két kancának.* -Menjünk. Szabadesés majd elintézi. -*ezzel nesztelenül tovasiklott az égbolton.* |
*Csodapatkó még sosem örült ennyire senkinek sem, mint most Szabadesésnek és Hullócsillagnak. *- Velünk minden rendben van, de azt hiszem, hogy Herceggel valami nagy baj van... - *és lefelé bökött oda, ahol Herceg állt.*
|
| *Szabadesés húga előtt repült. Magasan szárnyaltak, és a lenti tájat kémlelték. mikor Szabadesés felpillantott, hirtelen meglátta Csodapatkót, és a kiscsikót. látszólag mindketten jól voltak. Szabadesés szárnyával intett húgának, majd mikor Hullócsillag rá nézett, akkor fejével a két pegazus felé bökött. Hullócsillaggal egyszerre gyorsították föl égbéli vágtájukat, és Csodapatkóék felé vették az irányt.* -Minden rendben van? -*kérdezte Szabadesés komolyan a kancától.* -Nem esett bajotok? |
*Csodapatkónak hirtelen a lélegzete is elállt. Csillagszárny elé állt, hogy csikaja ne lássa mi történik Herceggel, majd halkan így szólt:* - Kicsim, megkeressük apádat, jó ? *-kérdezte, majd lassan emelkedni kezdett. Csillagszárny kitárta kicsi szárnyait, és követte anyukáját.
Egyre magasabbra, és magasabbra repültek. Eközben Csodapatkó az erdőt fürkészte, hátha meglátja Csodaszarvat, vagy akárki mást.*
|
| *Herceg odaszállt a kiscsikó mellé és -hogy dühét enyhítse- szelíden odaszólt:*-Szia! De cuki vagy! Hi-hi-hi!-*majd komojabbra fordította hangját és most inkább Csodapatkóhoz beszélt*-Ne féljetek a vadászokat elüldöztem, de a többiek annyit se montak, hogy "Kössz!" !!! Ti menjetek csak vissza, én azt hiszem eltűnök innét, mert nagyon dühös vagyok rájuk! Ááááááááá!!!-*Majd hirtelen elkezdett lihegni kezdtek lábai remegni, becsukta a szemét s mikor újra kinyitotta azok vörösen világítottak. Az egész teste korom fekete lett és nagy, éles fogai nőttek. Ékszereiből halálos fegyver lett. Ránézett a csikóra, de nem ette meg. Testét mintha átjárta volna a sötét. Majd mintha a hófehér és a koromfekete éne "harcolni" kezdett volna. Ez nem szép látvány. A végére a koromfekete alakja nyert.* |
*Csodapatkó halkan földetért a patak mellett, oldalán csikajával (Csillagszárnnyal). A repüléstől megszomjazott. Ahogy leért a földre, a fák levelei susogni kezdtek. Csodapatkó néhány percig fürkészte a tájat. Két dolgot ellenőrzött:
- vannak-e a közelben emberek
- vagy esetleg unikornisok, pegazusok.
Senkit sem látott. Síri csönd volt... Mivel semmi veszélyeset nem hallot, odament a patakhoz, hogy friss vizével oltsa szomját.
A kiscsikó mindig szorosan mellette maradt. Érezte, hogy valami nincs rendben...* |
[9-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
*Csodapatkó halkan földetért a patak mellett, oldalán csikajával (Csillagszárnnyal). A repüléstől megszomjazott. Ahogy leért a földre, a fák levelei susogni kezdtek. Csodapatkó néhány percig fürkészte a tájat. Két dolgot ellenőrzött:
*Szabadesés döbbenten bámulta Herceget. Mikor a fehér pegazus kitátotta éles fogakkal teli száját, Szabadesés kis híján lezuhant a földre... még jó, hogy magához, a zuhanáshoz hozzá volt szokva. Szélsebesen követte Herceget, és tudta, merre tart.*~Figyelmeztetnem kellene a többieket! Ők nem tudnak Herceg átváltozásáról... De Herceget sem téveszthetem szem elől! Most mit tegyek?! ~*Szabadesés kétségek között, magában vívódva végül mégiscsak Herceg követése mellett döntött.* ~Előbb vagy utóbb úgyis a Kis Tisztáson kötök majd ki... ~*gondolta magában Szabadesés, és hófehér szárnyaival vitorlázva a szél hátán, Herceg után repült.*
*Herceg -sötét alakjában- lihegve ízlelgette az ami méég fehér alakja szájában volt.*-Fű!?-*ordította fura félelmetes, de egy kicsit rekedt hangon. A fűcsomó amit kóstolgatott nagyon nem ízlett neki, mivel húsevővé vált. Kiköpte. Felnézett, de nem látott semmi mást, csak az eget. Felágaskodott nagy fogakkal teli száját kinyitotta és nyerített egy óriásit. Elkezdett futni, mintha semmit nem látna. Vágtatott a patak mentén ennivalót keresve. Majd megunta a keresgélést és olyan helyre ment ahol tudta, hogy vannak. A Kis Tisztásra.*